Ha a csípőízület fáj, mit tegyen

Milanovich Domi Ezt a 9 dolgot ne halogasd, ha sikeres akarsz lenni Valószínűleg a világ legutáltabb hangjai közé tartozik, amikor a csípőízületünk kattog, pattan.

Kattog a csípőd? Rosszul hangzik, de nem para – mutatjuk, mit tegyél - Dívány

Mi történik ilyenkor a csípőnkben, mi lehet a hangok oka, és kell-e vajon aggódni? Az alsó végtagunk a csípőízületünk révén csatlakozik a törzsünkhöz, az itt létrejövő mozgások teszik lehetővé többek között a járást.

Ennek megfelelően a csípő a legnagyobb testsúlyterhelésnek alávetett ízület a testünkben, mozgékonyság terén pedig csak a vállízület előzi meg. Szerzőnkről Dávid Enikő pilatesoktatószemélyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandós torna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel. A csípőízület úgy jön létre, hogy  a combcsontunk feje beleilleszkedik a medencén található csípőízületi árokba.

Ez egy gömbízület, és működése hasonlít is a gömbcsuklóhoz, mivel igen sokoldalú mozgás kivitelezésére képes. A csípőben létrejövő mozgások: A flexió, azaz például térdemeléskor a ha a csípőízület fáj közelítése a törzshöz. Az extenzió ennek ellentéte, a láb hátrafelé tolása, például amikor lépéskor a lábunk a testünk mögé kerül.

Account Options

Abdukció, azaz a láb távolítása oldalirányban. Addukció, azaz a láb közelítése a középvonalhoz.

Rotáció, azaz forgómozgás. Az ízület alkotórészei még a csontokon kívül az ízületi tok, az ízületi szalagok, az izmok, inak, valamint azok az idegek, illetve vérerek, amelyek a csípő csontjait és izmait látják el.

A csípőízületi árok a combcsont fejének mintegy kétharmadát magában foglalja, hogy kellő stabilitásra tegyen szert.

A csípőízületi kopás nagyon megnehezítheti a mindennapokat, ezért még idejében érdemes elkezdeni a kezelését, hogy esetleg megelőzhető legyen a csípőprotézis beültetés. Páll Zoltán, a  FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a hajlamosító tényezők felismerésére és a kezelési lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A fájdalommal és mozgásbeszűküléssel járó betegség elsősorban az idősödéssel függ össze, de van néhány tényező, amely növeli kialakulásának rizikóját. Ezek a következők: 1.

Az ízületi tokon kívül található ínszalagok rögzítik az ízesülő csontokat, a belül található szalagok pedig a combcsont fejének táplálásában, vérellátásában is szerepet játszanak, hiszen ezekben fut oda a vérerek egy része. Mindezekből látszik tehát, hogy a csípőízület egy igencsak komplex felépítésű és funkcionalitású ízület. Ebből az összetettségből, illetve a jelentős testsúlyterhelésből adódóan elég nagy a hibafaktor is: a környező izmok és fascia izompólya állapota mind befolyásolják az optimális működését.

Számos panasz forrása lehet hát, és valószínűleg valamennyi ízület latin gyulladása legnépszerűtlenebb hangok közé tartoznak azok, amelyeket ez az ízület kiad magából. Sokan tapasztalnak kattogó vagy pattanó hangot, ha a csípőt bizonyos irányban használják, joggal felmerül ilyenkor a kérdés és félelem, hogy rosszul csinálunk-e valamit sportolás közben, illetve orvosi kezelésre szorulunk-e.

Megnyugtatunk mindenkit, ennek a hangnak az oka általában a szalagok és inak működésében keresendő.

Csípőfájdalom áttekintés

A combcsont felső, kissé kiálló része a nagy tompor. Mit tegyen a csípő alaphelyzetét tekintjük, az iliotibialis izomköteg a nagy tompor mögött van; amikor mozdul a csípőízület, ez a nagy tompor elé kerül.

Mivel mindig megfeszített állapotban van, amikor átmozdul a nagy tompor kiszögellésén, akkor keletkezik ez a pattanó hang. De oka lehet az is, amikor a négyfejű combizmot alkotó egyik izom ina átmozdul a combcsont fején, majd vissza, illetve hátul, a combhajlító ina is a fenekünknél beakadhat. Ha a csípő körüli izmok, inak merevek, ezek a kattogások nagyobb eséllyel történnek meg. Amíg a kellemetlen hangon túl nem okoznak fájdalmat, addig nyugodtan folytathatjuk a csípő mozgatását.

Ha azonban fájdalom is jelentkezik, akkor elképzelhető, hogy bursitis az ízületi tok gyulladásaízületi gyulladás arthritis vagy egyéb megbetegedés állhat a háttérben, amit szükséges kivizsgáltatni.

Optimalizáljuk ha a csípőízület fáj terhelést Röviden: túl sokszor és sok mindent cipelünk. A csípőízületünk a legnagyobb terhelést viseli valamennyi ízületünk közül, és ezt csak fokozzuk mindennel, ami a testsúlyunkat gyarapítja. Természetesen nem megvalósítható a mindennapokban, hogy eztán ne cipeljünk kisgyereket, laptopot és bevásárlótáskát, de igyekezzünk redukálni ennek mértékét.

Segítség lehet, ha az ergonómiai szempontokat érvényesítjük: féloldalas laptoptáska helyett használjunk hátizsákot ; ha a gyerek kisebb, inkább kendőbe vagy hordozóba téve tartsuk magunkhoz közel huzamosabb ideig, ne a csípőnkön oldalt tartva, a boltban válasszunk tolható bevásárlókocsit.

Ha mégis elkerülhetetlen a terhelés, akkor igyekezzünk váltogatni az oldalakat. Holott ha naponta túl sokat gyaloglunk, esetleg biciklivel közlekedünk, vagy a hétvégén elmegyünk kirándulni, az bizony összeadódva jelentős terhelés az ha a csípőízület fáj és ízületeink számára, és nem marad megbosszulatlanul az, ha az izmaink csupán munkára vannak fogva, azaz összehúzódnak, de a tónus helyreállításához nem kapják meg a megfelelő mértékű nyújtást.

Találjuk meg azt a néhány percet az életünkben naponta, amikor lenyújtjuk az izmainkat! Itt összegyűjtöttünk néhány mozdulatsort, melyet túrázást követően javaslunk, de a mindennapjainkba is beilleszthetjük. Használjuk a csípőnket sokoldalúan Az összetett mozgásokra képes ízületünket egyre egysíkúbban használjuk a hétköznapokban, így az izmok egyensúlya is felborul.

Sem a túlterhelt, túlerőltetett izom, sem a meggyengült izomzat nem kívánatos. Azért is jók a funkcionális edzések, illetve akár a jóga, pilatesde még a legtöbb tánc is, mert azokban a sokoldalú mozdulatokban, gyakorlatsorokban, ászanákban a csípő mobilitása központi szerepet kap: egyrészt egységében erősítjük ha a csípőízület fáj környező izmokat, másrészt számos olyan irányban javítjuk a mozgásteret, illetve nyújtunk, amelyek egész egyszerűen nem részei már a modern ember életének.

Így hát szükséges lenne ezeket a mozdulatokat akár vezetett foglalkozásokon, akár egyedül otthon reprodukálni ahhoz, hogy a csípőízületünket olyan egységként és funkciókban használjuk, amire hivatott. A csípőnkre is érvényes, ami minden más testrészünkre, ízületünkre, izmainkra: ha fájdalmat észlelünk, a mozgástér jelentős beszűkülését tapasztaljuk, vagy egyéb panaszunk van, keressünk fel mindenképp szakembert — orvost, gyógytornásztgyógymasszőrt, edzőt —, és ne hagyjuk halmozódni a problémákat.

A mozgatórendszerünkben semmi nem marad lokális eset, minden kihat rövid és hosszú távon valami más terület működésére: ne várjuk meg, amíg ez megtörténik, hisz még nehezebb dolgunk lesz az egészséges állapot visszaállításával.

A sérvnek számos oka lehet, viszont a valamely sportágat űző páciensek esetén felettébb gyakori a lágyéki adductor-szindróma, mint kórok Mint az az előző cikkekből kiderült, a sérvnek számos oka lehet,  viszont a valamely sportágat űző páciensek esetén felettébb gyakori a lágyéki adductor-szindróma, mint kórok. A lágyéki adductor-szindróma a sérv egy mikrosérülés okozta formája, ami a szeméremcsonti izomtapadás pontján, vagyis a közelítő és hasizom szalagjainak szintjén krónikus gyulladást feltételez lásd a mellékelt ábrát. A gyulladás okát a fennt említett izmok inainak tapadási helyénél jelentkező, fordító vagy húzó mozdulat okozta sorozatos mikrosérülésekben vagy azok fukcionális túlterhelésében kell keresnünk. A szeméremcsont az a központ, ahol jelentős feszültség koncentrálódik mind fentről a hasizmok irányából, mind lentről a csekély helyen működő közelítő izmok felől, amik így jobban ki vannak téve a túlterhelésnek.

Ne maradj le semmiről!