Térd sérülés bemutatója. Térdszalag-sérülések - FájdalomKözpont

Térdszalag-sérülések

Tweet A térdízületben dolgozzuk fel az alázat témáját. Térdelni és térdet hajtani a hódolat gesztusa. Térdhajtással köszön az ember, amikor magas szellemi méltóságokkal találkozik. Korábban így lépett az alattvaló a király elé.

Hírekben és eseményekben

A modern emberek már feltűnően kevéssé hajlamosak arra, hogy térdet hajtsanak. A katolikus templomon kívül még alkalom is alig térd sérülés bemutatója rá, és még ott is jellemző változás megy ez ügyben végbe.

Ahelyett, hogy alázattal térdet hajtanánk a Mindenható előtt, manapság konfrontálódunk vele. Az alázatnak és a hódolatnak már nincs nagy értéke.

Az egyenes és hajlíthatatlan ember vált az ideállá mindenki a saját maga királya. Még azok a munkák is — mint pl.

Így nincs mit csodálkozni azon, egyre nagyobb a térdproblémák, főleg a meniscus károsodások jelentősége. A meniscus sérüléseknek a túlzott igénybevétel az alapja. A két porcból álló meniscus teszi lehetővé, hogy a csuklós ízület forgó mozgásokat is végezzen. A térdhajlítás képessége teljes mértékben nekik köszönhető.

Formáját tekintve az egyik a félholdhoz, a másik a teleholdhoz hasonlít. Funkciójuk szerint is a nőies pólusnak felelnek meg. Amikor a meniscusok megsérülnek, a hatalmas felső comb- és lábszárcsont összepréseli őket, és így beszakadnak.

A szokásos terápia a porckorong-előreeséskor alkalmazott kezelésre hasonlít, és abban áll, hogy lemetszik a szétrombolt és a megkívánt terheléshez képest túl gyenge szöveteket.

Az érintettek gyakran a porcos ütközők nélkül próbálnak meg továbbra is helytállva megfelelni a túlterhelésnek. A tünet rávilágít az érintett vétkére.

Fel kellene ugyanis ismernie, hogy hol vannak a határai, és be kellene látnia, hogy külső mozgáskényszere és a testétől megkövetelt teljesítmény túlzottá vált. Amennyiben a fájdalmas figyelmeztető jeleket figyelmen kívül hagyja, a szerénység és az alázat ki nem élt, árnyékba nyomott témái térdére kényszerítik. A szabad akaratából gyakorolt alázat helyett csak a kikényszerített szerénységet, mozgékonyságának korlátait és a fájdalmak megaláztatását éli meg.

Aki nem szab szabad akaratából határt túlzott külső mozgékonyságának, azt majd a meniscusa ráveszi erre. Az a dolga az embernek, hogy őszintén és egyenesen vallja be magának, hogy melyek azok a teljesítmények, amelyeket Valóban megkövetelnek tőle.

Éppen a neves sportolóknál me'Yül fel a gyanú, hogy a belső mozdulatlanság kompenzációjaként viszik túlzásba a külső mozgékonyságot.

• Mozgásszervi rovat 2.
• Térdszalag-sérülések - FájdalomKözpont

Ebben az értelemben a térdsérülés egy becsületes, a belső állapotuknak is megfelelő tartásba, a mozdulatlanság állapotába kényszeríti őket. Az élethez szerénység is szükséges.

Mozgásszervi rovat 2. rész

Így tudja csak elfogadni az ember, hogy nem lehet kikényszeríteni belőle azt, ami túl van lehetőségei határain, vagy nem tartozik a feladatai közé. Ha megvizsgáljuk, hogy például a sportban mi váltja ki közvetlenül a balesetet, akkor olyan helyzetet találunk, ahol térd sérülés bemutatója szellemi mozgékonyság hiányát a test túlzott igénybevétele volt hivatott kiegyenlíteni. Ha a futballjátékos a maga fölényes és felül elhelyezkedő fejét használva ügyesebben viszonyult volna a labdához vagy az ellenfélhez, akkor nem kellett volna olyan nagyon kicsavarodnia.

• A különböző térdszalagok sérülései Elülső keresztszalag sérülése Az elülső keresztszalag szakadása a térdízület megcsavarodásával vagy oldalra billenésével jön létre, amikor a lábfej rögzült az egyik irányban és a térd ellentétes irányban fordul el felette, de gyakori trauma ugrást követően nyújtott lábbal talajra érkezéskor, ha a térd túlfeszített helyzetben van.
• Térdfájdalom nem műtéti kezelése | szoszszc.huán István ortopéd sebész praxisa

A tudatos, a mozgás örömével kivitelezett testhelyzetek nem okoznak sérülést, ahhoz mindig egy adag belső elferdülésre és elcsavarodottságra is szükség van. Milyen szerepet játszik a szerénység az életemben?

Ha a térdet anatómiailag alaposan megvizsgáljuk, arra jutunk, hogy ebben a testrészünkben sajnos nagyon nagy az instabilitás. Ennek eredményképp nem is lehet meglepő, hogy egy-egy, sokszor ismétlődő gyakorlat után fájdalmat érzel benne. Ilyenkor csak arra tudsz gondolni, hogy  most mi is történhetett? Komoly lehet a baj?

Meghajlok-e, ha szükség van rá, vagy hagyom, hogy a sors hajlítson meg? Vannak-e olyan emberek vagy témák, amelyek alázatot kényszerítenek ki belőlem? Megpróbálom-e kifacsarni magam, amikor valamilyen túlzott terhelésnek kell megfelelnem? Hogyan tudnám amellett, hogy külsőleg szeretek forgolódni, a belsőmet is mozgásba hozni?

A nyugalom táplálja-e a mozgásban lelt örömömet, vagy a nagyravágyás hajt? Hová sodor engem a sors? Mire kellene irányulnia a tekintetemnek?