Izületek, szalagok, porckorongok és az izomzat

Ízületek és gerinc betegségei. Bechterew-kór: reggeli bénultság

Az ultrahang segítségével tanulmányozzák a nyaki és az ágyéki gerincet, megvizsgálják a szalagok, az izmok, az ízületek és az inak állapotát. Ezzel kezdtük el gyakorlatunkat. Ezért arzenálunkban olyan betegségek átfogó kezelésének kombinációját fejlesztettük ki, amelyek befolyásolhatják a tüneteket, azok kiváltó okait, megakadályozhatják a fejlődést, hosszú távú remissziót érhetnek el, elősegítik a csontok és az ízületek regenerálódását és elkerülhetik a műtéti beavatkozást. Minden eset egyedi és különleges megközelítést igényel. Arthritis — az ízületek gyulladása, melyet a porc, a kapszula és az ízület szinoviális membránjának károsodása kísér.

A gerinc anatómiája A gerinc anatómiája A gerinc spina csigolyákból vertebra épül fel; 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki csigolyából, továbbá a kereszt sacrum - és farokcsontból coccygeumamik további csigolyák összecsontosodott egységei. A gerinc anatómiájának, funkciójának megértését segítik a következő tények: A gerinc fejünket és a nagy terhet viselő felső testfelünket köti össze gyakorlatilag folyamatos terhelés alatt álló és ülő helyzetben is az alsó végtagjainkkal, miközben stabil csontos támasztékot ad a légző mozgásokhoz, illetve a hasizmoknak.

Reuma 3. Később a fájdalom erősödhet, felfelé vándorolhat a gerinc mentén, és egyre inkább akadályozhatja a mozgást. A Bechterew-kór az érintetteket általában kétségbe ejti, mivel a púposság rémét idézi fel számukra. A megfelelő intézkedésekkel azonban időben gátat lehet szabni a betegség rosszabbodásának. Olyan krónikus, gyulladásos-reumatikus autoimmun-betegségről van szó, amely többnyire a gerincet támadja meg, de érintettek lehetnek az ízületek és az inak is Már a XV.

Az emberré válás és a felegyenesedés során a gerincet terhelő tengelyirányú erő megsokszorozódott. Erre az erőhatásra a gerinc a rugóelvnek megfelelően "S" alakú görbületet vett fel. A nyaki cervicalis és ágyéki lumbális szakaszon előreívelő lordózisa háti torakális vagy dorzális és kereszt-farokcsonti szakaszon hátraívelő kifózis gerincgörbületek vannak. A gerinc egy speciális sok-izületi, sok-tengelyű mozgásrendszeri egység egy kúpszerű mozgásterjedelemmel, melyben előre, hátra és oldalirányú hajlások mellett a csigolyáknak önálló forgáspont körüli és lap szerinti mozgásai is vannak.

A csigolyák csontos csatornát alkotva védelmet nyújtanak a bennük futó gerincvelőnek és idegképleteknek, illetve a csigolyákból összeálló idegcsatornák a kilépő ideggyököknek. A csontos falak dimenzióinak köszönhetően, ha bármilyen térszűkítő tényező pl. Csontos szerkezet A nyaki gerincszakasz első két csigolyája formailag jelentősen különbözik a többi gerinccsigolyától.

Az első csigolya atlas gyűrű formájú, melyben a gerinccsatornában futó gerincvelő mellett oldalt két kisebb csatornában fut a két csigolya vertebrális artéria, amelyek a koponyaalapon belépve táplálják a kisagyat, illetve a nagyagy egy részét ezen csatornák meszes szűkülete okozza az agy vérellátásának romlását, a típusos szédüléses panaszokat. Az atlas fej felé a koponyaalappal képez tojásizületi összeköttetéseket, lefelé két alsó ízfelszínnel és egy nyúlvány ízesülésével dens pedig a második nyakcsigolyával axis.

A második nyakcsigolyán már identifikálhatók a többi csigolyára jellemző alkotóelemek. A fő anatómiai eltérés az említett, felfelé álló dens nyúlvány. Előrefelé már észlelhető a későbbi csigolyatest corpusa két alsó és felső kisizületek nyúlványai processus articularesaz oldalnyúlványok processus transversusami nyaki szakaszon csatornát alkotnak a vertebralis ereknek, és egy vályút az oldalra kilépő idegeknek.

Azonosíthatóak a csigolya hátsó ívei, melyek találkozásánál hátrafelé indul a tövisnyúlvány processus spinosus. Az axis a harmadik nyakcsigolyával ízületek és gerinc betegségei a típusos helyeken kapcsolódik, a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongon keresztül és a két kisizülettel.

  • Közönséges kezelés vaj
  • A lábak ízületeiben fellépő fájdalom okai hipotermia során

A háti csigolyákon minimális, de annál fontosabb formai változások vannak. Az oldalnyúlványokban már nem futnak a vertebrális erek, vaskosabbak, és előrefelé a bordáknak jelentős támasztékkal ízfelszínt képeznek. A bordák még két kisebb ízfelszínnel csatlakoznak a csigolyatesthez. A háti csigolyák fejlődésében a második fontos lépés, hogy kifejlődik a testet hátrafelé, a csigolya többi részével összekötő, két biomechanikailag nagyon erős csontos híd, a pediculus.

Az ágyéki csigolyákon az oldalnyúlványokról eltűnnek a bordák, a test és a pediculusok jelentősen masszívabbá válnak, a kisizületi nyúlványok felveszik a típusos fokos dőlésű, felülről cserépszerűen egymást fedő anatómiai helyzetet. Két szomszédos csigolyát, azaz egy szegmentumot nézve, a felső csigolya két alsó íznyúlványa hátulról cserépszerűen fedi a szomszédos alsó csigolya felső két íznyúlványát, miközben az ízfelszínek a középtengely felé beforduló tendenciát mutatnak.

A keresztcsont szintén egy porckoronggal és két kisizülettel kapcsolódik az utolsó, ötödik ágyéki csigolyához. Fejlődéstanilag a keresztcsont öt csigolya összecsontosodott egysége. Formailag a gerinccsatorna még megtartott, a szegmentalis idegek előre és hátra lyukakon lépnek ki, a csont szemből nézve a tengelyirányú erőket levezetve "V", vagy "ék" formát vesz fel, és két nagyobb ízfelszínnel beékelődik a medencegyűrűbe.

Navigációs menü

A farokcsont, egy fejlődéstanilag csökevényes csont, szintén csigolyák összecsontosodott egysége. Itt már megszűnik a gerinccsatorna.

A főbb szerepe, hogy a rajta tapadó izmokon és szalagokon keresztül stabilizálja gátat. Izületek, szalagok, porckorongok és az izomzat A csontos szerkezetnél már említettük, hogy a csigolyák, döntő többségében a hátsó két kisizületen és a porckorongon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Érthető, hogy felegyenesedett állapotban, a gravitációs, tengely irányú erők, ezen kapcsolódási pontokat terhelik meg legjobban, így öregedéskor egyre gyakoribbá válnak a porckorongot és a kisizületeket érintő betegségek.

Miért fájnak az ízületek?

Az izületeket a két ízfelszín, a köztük elhelyezkedő izületi folyadék és az izületi tok alkotják. A porckorong egy speciális anatómiai egység. A porckorong két nagyobb része a középső kocsonyás mag nucleus pulposus - a puffer és az azt tokként körbevevő szálas, kötőszövetes gyűrű anulus fibrosus. A porckorong működését, és a rajta ható erők eloszlását és a porckorongsérvet legjobban bemutató modell: a vízzel telt luftballon.

ízületek és gerinc betegségei

Ahogy a ballont tengelyirányúan, felülről ököllel benyomjuk, a ballon magassága csökken, de oldalirányú átmérője jelentősen megnő. A porckorong esetében a degeneráció folyamata során a porckorong vizet veszít, rugalmassága csökken, a tengelyirányú erőknek kevésbé tud ellenállni.

Bechterew-kór

A mindennapi terheléskor, álláskor, üléskor a rugalmas pufferhatás megszűnik, összenyomódik, és az oldalirányú térbe a gyökcsatorna, gerinccsatorna felé is terjedhet, nyomatásos kompresszió illetve szűkület sztenózis következtében kialakuló idegrendszeri tüneteket okozva. Ha pihenő helyzetben, fekvéskor a porckorong visszanyeri magasságát, az oldalirányú kiterjedés csökken, akkor megszűnik a panasz dinamikus sztenózisha a kitüremkedés protrúzió megmarad, esetleg áttöri a hátsó hosszanti szalagot, akkor kiszakadt rupturált porckorongsérv discus hernia keletkezhet.

A csigolyák kapcsolódásának és így a teljes gerincoszlopnak stabilitását a szalagok és gyógyulás a csípőízület beültetése után biztosítják.

A fontosabb szalagok ligamentumok közt a csigolyatesteket elölről és hátulról összekötő elülső és hátsó hosszanti szalag ligamentum longitudinale anterius et posteriusa tövisnyúlványokat összekötő közti és felső szalagrendszer ízületek és gerinc betegségei inter et supraspinale, ligamentum flavum - sárga szalag és az oldalsó transversalis szalagrendszer emelendő ki.

Emellett a nyaki, háti és medenceövi régióban számos kiegészítő, stabilizáló szalagrendszer ízületek és gerinc betegségei. A gerincmozgásában résztvevő ízületi osteochondrosis tünetei stabilizáló izmok teljes nevezéktanát részletezni a funkcionális szerepükhöz mérten felesleges lenne. A funkció szempontjából a főbb izomrendszerek a felületes és mély ízületek és gerinc betegségei, a tarkó és mellkas bemenet izomrendszere, a mellkas és rekeszizomzat, a medence és hasizmok.

Ezen izomrendszerek együttes, összehangolt működése a feltétele a gerinc fentebb említett stabilizáló és mozgató funkcióinak teljeségéért. Erek és idegek A csigolyák vérellátását főként a fő ütőérből aorta és főágaiból leágazó szegmentális érhálózat biztosítja. A szegmentális artériák a csontokat főként a nutricionális artériákon keresztül látják el, az idegek ellátást a gyökcsatornákon keresztül belépő ereken keresztül végzik. A belépő erek egy hosszanti elülső és két hátsó artériához kapcsolódnak, amik a gerincvelő vérellátását biztosítják.

A szalagok és porcos kötőszövetek ellátása diffúzióval történik. A vénás buserelin ízületi fájdalom, kulcsfontosságú szereppel bírnak a gyökcsatornákban összeszedődő vénás fonatok plexusok. Az ideggyökhöz köthető panaszok hasprésre pl.

Kovács Diána, reumatológus Az ízületeket - így a gerincízületek alkotóelemeit - érő gyulladás lehet úgynevezett steril közvetlenül nem fertőzéses eredetű - ide tartozik a reaktív arthritis is, ahol főként gyomor-bélrendszeri vagy húgyúti fertőzés után lép fel az ízületi gyulladás, melyből élő kórokozó nem kimutathatóvalamint véráram, közvetlen ráterjedés, esetleg műtét során az ízületbe, csontokba jutó, fertőző ágens főként baktérium, esetleg vírus, gomba okozta gyulladás. A gerincoszlopunk nyaki szakaszának 7 csigolyája közül az alsó 5, valamint a háti szakaszt alkotó 12 és az ágyéki szakaszt alkotó 5 valódi csigolya szomszédaikkal feszes ízülettel kapcsolódik, a csigolyatestek között rostporcos porckorongok találhatóak. A nyak első és második csigolyáinak kapcsolódása ettől eltérő: a második csigolya úgynevezett fognyúlványa az első csigolya elülső ívéhez belülről csatlakozik, ezt a nyúlványt hátul egy erős szalag is támasztja. A keresztcsontot és a farokcsontot alkotó csigolyák összecsontosodtak.

Ennek hátterében az áll, hogy hasűri nyomásfokozódáskor csökken a vénás visszaáramlás, a gyökcsatorna plexusai panganak, megduzzadnak, tovább fokozva a szűkületet, így tüneteket okozva. Az agytörzs a koponyaalap öreglyukán kilépve gerincvelőként folytatódik myelonegészen kb.

A gerincvelőt lágy pia mater és kemény agyhártya dura mater - dura zsák veszi körül.

ízületek és gerinc betegségei

Az agyhártyáknak a gerincvelő táplálásában és a fizikai illetve kémiai károsító hatásoktól való védelmezésében van fontos szerepe. Az agyhártyák közötti térbe kering az agyvíz liquor.

A durazsák a gyököket a gyökcsatorna kilépéséig kíséri.

Szegmentumonként egy pár gyök jobb és bal oldali ágazik le a gerincvelőből, és lép ki oldalt a gyökcsatornákon. A gyökökben általában kevert idegképletek; mozgató motorosérző szenzorosvegetatív beidegzések futnak.

ízületek és gerinc betegségei

A nyaki szakasz gyökei érthetően a nyaki, tarkótáji régiót, a felső végtagokat, vállövet és a rekeszizmot idegzik be. A ízületek és gerinc betegségei szakasz gyökei a mellkasi régiót, a bordaközi légzőizmokat látják el.

ízületek és gerinc betegségei

Az ágyéki gyökök a medence régiót és az alsóvégtagokat látják el - ezért párosul a derékfájás gyakran alsóvégtagi panaszokkal. A kereszt és farokcsonti szegmentális gyökök az érző és mozgató beidegzés mellett nagyfokú vegetatív funkcióval is bírnak széklet, vizeletürítés, szexuális funkciók.